ÖT UTALVÁNY MODELL

A projekt keretében nyolc közép-európai szervezet dolgozott 2019 folyamán azon, hogy kialakítsák a munkaerőpiaci integrációt támogató foglalkoztatási utalványok használatára vonatkozó közös stratégiájukat. Ennek részeként öt különböző utalvány modell készült el.

1. Alapmodell

Pénzügyi alap (Social Impact Fund) létrehozása magántőke és/vagy állami források bevonásával. Ebből kerülnek finanszírozásra a későbbiekben a foglalkoztatási utalványok, melyeket az álláskeresők saját munkaerőpiaci esélyeik javítása érdekében (nem pénzügyi jellegű utalvány), a foglalkoztatók (KKV-k) pedig bérköltségeik finanszírozása érdekében vehetnek igénybe, az álláskeresők legalább 3 havi foglalkoztatása esetén. Az álláskeresők és a foglalkoztatók egymásra találását online platform segíti. Sikeres foglalkoztatás esetén a foglalkoztatók sikerdíjat térítenek meg a pénzügyi alap számára.

2. Foglalkoztató központú modell

A második modellben a KKV-k kapják a pénzügyi alapból finanszírozott foglalkoztatási utalványt, például különböző akcelerációs és inkubációs programok keretében. Így ők választják ki az álláskeresőket és határozzák meg a számukra nyújtott, és az utalványból finanszírozott, nem pénzügyi támogatások felhasználását is. A sikeres közvetítés és foglalkoztatás esetén a KKV-k sikerdíjat fizetnek az utalványt biztosító pénzügyi alap számára.

​​​
3. Donor-vezérelt modell

Ebben a modellben a magánbefektetők és donorok bevonásra kerülnek a közvetítési folyamatba, ők határozzák meg a kedvezményezett álláskeresői célcsoportokat, és esetükben az utalványok felhasználását. Az 1. Alapmodellhez hasonlóan ebben a modellben is az álláskeresők kapják  a nem pénzügyi támogatást jelentő utalványokat, míg a foglalkoztatók a bérköltségeik fedezésére felhasználható utalványban részesülnek. A KKV-k e modell esetében is sikerdíjat fizetnek, támogatásuk egy részét visszatérítik a foglalkoztatási alap számára.

4. Közvetítő ügynökség központú modell

A negyedik modellben egy közvetítő ügynökség kerül bevonásra az állásközvetítési folyamatba, az utalványokból finanszírozott nem pénzügyi támogatások az ügynökségen keresztül jutnak el az álláskeresőkhöz, míg a foglalkoztatók közvetlenül a foglalkoztatási alaptól kapják a bérköltségeik fedezésére felhasználható utalványokat. A modell abban különbözik a korábbi modellektől, hogy a KKV-k közvetítési díjat fizetnek a közvetítő ügynökség felé, amely ebből teljesíti a foglalkoztatási alap számára a sikeres közvetítések esetében a sikerdíjakat.

5. Önfoglalkoztatói vagy vállalkozói modell

Az 5. modell az önfoglalkoztatást erősíti foglalkoztatási utalványokon keresztül. E modell esetében az álláskereső és a foglalkoztató megegyezik, az álláskereső kapja tehát a vállalkozóvá válásához szükséges nem pénzügyi jellegű támogatások és bérköltség-támogatások igénybevételére feljogosító utalványokat. A vállalkozás sikere esetében így szintén ő az, aki sikerdíjat térít a foglalkoztatási alap számára.

A fentiekből jól látszik, hogy mindegyik modell tartalmaz coaching elemet. Ez minden esetben a tartós munkanélküliség helyben jellemző okait, és a hátrányos helyzetű célcsoportokra jellemző kihívásokat kezelni képes, viselkedési közgazdaságtani alapú, közös coaching koncepcióból indul majd ki. Így a coaching szolgáltatás és platform az adott ország sajátosságaihoz és a munkáltatói elvárásokhoz is igazodni fog.

Melyik modell kerül kiválasztásra?

A projektben minden partner önállóan döntheti el, hogy a helyi viszonyok, a megvalósíthatóság és a hatékonyság helyi feltételei alapján melyik modellt fogja tesztelni a projekt következő szakaszában, 2020-2021 folyamán, egy kísérleti program keretében.

A modellektől a stratégiákon át az akciótervekig

A modellek megalkotását, a helyi viszonyokhoz illeszkedő modell kiválasztását, és a modell megvalósítását megalapozó stratégia megalkotását követően annak végrehajtása a pojekt következő feladata. A projekt tevékenységei a visszatérítési rendszernek köszönhetően 2022 után is folytatódhatnak, így terveink szerint –a kísérleti programok végrehajtásának tapasztalatai alapján- minden országban akcióterv készül a folytatásra, és kialakításra kerülhet egy működőképes foglalkoztatási utalvány-rendszer

A kísérleti projektek ennek megfelelően az elméleti modellek és tervek hatékonyságnak teszteléséhez szükséges információgyűjtést szolgálják. A projekt folyamatosan figyelemmel kíséri a pilot projektek megvalósítását és igyekszik a lehető legtöbbet tanulni belőlük a foglalkoztatási utalványok működtetésére vonatkozóan, hiszen egy ilyen új és komplex rendszer bevezetése megköveteli a fő teljesítménymutatók (KPI) és a piaci jelzések folyamatos nyomon követeset.

Következő lépések

A következő partnertalálkozóra 2020 márciusában kerül sor a projekt keretében. Ez főként a projekt eredményeinek mérését lehetővé tévő eljárások kialakítására, a foglalkoztatási alap létrehozására, a kísérleti projektekre, a közös coaching koncepció kidolgozására, a foglalkoztatási utalvány-rendszerek léptéknövelésére és 2020 további feladataira fókuszál majd.