Manapság a társadalmi beruházások még viszonylag új pénzügyi eszközöknek számítanak, amik kezdenek egyre nagyobb népszerűségnek és észrevételnek örvendeni a befektetők és vállalkozók körében. A „hagyományos befektetési formákkal” szembeni plusz abban rejlik, hogy a társadalmi beruházások az üzleti céljaik mellett társadalmi kihívásokkal is próbálnak megbirkózni. Összehozza a tőkét és tapasztalatot az állami-, magán- és non-profit szektorokból. A Duna-régió viszont még mindig jelentősen le van maradva a globális trendekhez képest, amikor társadalmi vállalkozásokra és társadalmi befektetésekre kerül a sor. Számítások szerint a globális társadalmi befektetések csupán 2%-a  (ahol a becsült piaci méret 2019-ben 450 billió EUR) célzott a Duna-régió társadalmi vállalkozásai irányában.

Ennek a szakadéknak a bezárására indult el 2018-ban a Finance4SocialChange projekt az INTERREG DANUBE Program támogatásában. A Finance4SocialChange 14 projekt partnert és 6 stratégiai társ partnert hoz össze 12 országból, hogy a politikai tapasztalatcserére adjon lehetőséget és, hogy gyakorlati megoldásokat találjon a társadalmi beruházások esetében. A Finance4SocialChange partnersége a társadalmi vállalkozások, hatásbefektetők, akcelerátorok és a nemzeti és regionális döntéshozók közti kölcsönös tanulást szorgalmazza. A sokféle különböző megközelítési formák és tevékenységek segítségével a Finance4SocialChange projekt a Duna-régióban elhelyezkedő társadalmi vállalkozások ökoszisztémájának fejlesztését célozza meg.

Első lépésként elemezték a Duna régió országainak releváns keretfeltételei és irányelv rendszereit. Az elemzés a Duna-régióban már jelenlévő különböző pénzügyi eszközök és eljárásmódok széles skáláját tárta fel. Ide tartoznak a következők:

• Ön-finanszírozás: A társadalmi vállalkozások rendelkeznek egy bizonyos szintű ön-finanszírozási képességgel. Ennek az alapját az üzleti tevékenységek induló szakaszában jelentős mennyiségű önkéntes munka adja, ami sok esetben valós pénzügyi segítséget is jelent.
• Pénzügyi segély: A legtöbb ország rendelkezik „hagyományos”, nem visszafizetendő pénzügyi támogatási rendszerekkel, amik kifejezetten a társadalmi vállalkozási szektorra (és társadalmi vállalkozókra) irányul. Az pénzsegély forrását az Európai Unió, a helyi önkormányzatok és községek biztosítják, illetve nagy összegek folynak be magán adományozóktól is.
• Kölcsönök: Néhány országban a pénzügyi közvetítők már találtak megoldást a a társadalmi vállalkozások hiteligényének kielégítésére. A jelen lévő pénzügyi közvetítők közt találhatóak hagyományos bankok, társadalmi-központú bankok és pénzügyi elkötelezettségű szervezetek.
  • Több hagyományos bank is létrehozott speciális intézményeket vagy bizonyos részlegeket (például a Duna-régió esetében az ErsteBank) ami pénzügyi támogatást kínál EU alaptőke keretein belül vagy kifejezetten a non-profit vállalkozások pénzügyi szükségleteit célozza meg.
  • Társadalmi berendezkedésű bankok a kooperatív bankokhoz és az etikus bankokhoz hasonlóan, kifejezetten szívesen támogatnak helyi kezdeményezéseket az elveik miatt, olyanokat, mint amiket a társadalmi vállalkozások promótálnak.

Azokban az országokban ahol a társadalmi vállalkozási szektor jól kifejlett, mint Németország és Ausztria, a hagyományos pénzügyi közvetítők képesek a társadalmi vállalkozások hiteligényére reagálni. Ezekben az országokban, általánosságban a lakossági bankok is hajlandóak , hogy hitelt kínáljanak a társadalmi vállalkozások számára, lévén, hogy ez a szektor kevésbé érintettek a gazdasági szféra változásaira, mint a hagyományos KKV-k és általánosságban alacsonyabb kockázatúak a társadalmi vállalkozások kis mérete miatt.

• Innovatív társadalmi pénzügyi eszközök: A társadalmi vállalkozásoknak szánt innovatív pénzügyi lehetőségek általánosságban növekednek. A Duna-régió országaiban a társadalmi vállalkozásokra szabott alternatív finanszírozási módszerek fejlesztése  nagyrészt az Európai alap által támogatott. Ilyen eszközök és rendszerek:
  • A társadalmi hatás befektetés
  • A társadalmi hatás kötvények
  • A társadalmi vállalkozási tőke
  • És más participatív finanszírozási formák, mint a közösségi finanszírozás

A vizsgálat következő lépése magába foglalta a társadalmi vállalkozásokat érintő kormányzati politikai intézkedések széleskörű áttekintését. Ezen a rendszerezett irányelv szűrésen alapulva a projektpartnerek ú.n. „jó gyakorlat irányelv intézkedéseket” választottak, amik példaként szolgálhatnak az szabványok elsajátításához és tájékoztathatják és segíthetik a döntéshozókat a Duna-régió egészén. Ez az ún. „Policy Learning Tool” információt ad  a Duna-régió országainak társadalmi vállalkozás piacának intézkedéseiről. Ezek az intézkedések a lehetséges megközelítések széles skáláját mutatja be, amik jelenleg a Duna-régió társadalmi vállalkozási piacának fejlesztését célozzák meg. A számításba vehető irányelvek teljes listájából a 15 legjobb lett kiválasztva és részletesebben megvizsgálva projekt partnerek által egy interaktív megbeszélésen, ahol 11 feltételen alapuló standard értékelési rendszert hoztak létre.

A kritériák a következők:

Befektetők értékajánlata, a fő szereplők akiknek ezt fel kell állítani, lehetséges hatás a befektetők számára, költségstruktúra, a szükséges kulcs erőforrások stb. Egy kifejezetten fontos feltétel volt a „jó gyakorlat” átvezethetősége, mivel az eszköz a  legjobb intézkedések átvételét szorgalmazza más országok/körülmények között.

Az értékeléseken alapulva 4 esettanulmány szintén ki lett választva, mint különböző hatásbefektetést támogató szektorok korszerű eszközei. Az esettanulmányok magukban foglalják az alábbi programokat/eszközöket:

• Social Impact Bonds (állami-magán intézkedés), Bajorország/Németország
• Mezzanine Capital Investment modell magánszervezet (FASE) által szervezve
• FFG Impact Innovation (támogatási program állami ügynökség által (FFG) szervezve, Ausztria
• YouthBank (társadalmi vállalkozás) nemzetközi jótékonysági szervezet (YouthBank International) által szervezve helyi partnerekkel együtt dolgozva, Bosznia-Hercegovina

 Összességében az alábbi következtetés vonható le ezekből a politikai elemzésekből és értékelési tevékenységekből egy a Duna-régióban elhelyezkedő társadalmi vállalkozásokat és hatásbefektetéseket serkentő és elősegítő lépésenkénti megközelítéshez:

1. Szakasz: Fiatal alapítók és változáshozók bátorítása

Az első szakasz a fiatal változást hozók és alapítók bátorítása, hogy felfedezzék a társadalmi vállalkozásokban rejlő potenciált olyan programokon keresztül mint a YouthBank (társadalmi vállalkozás központú) vagy – egy későbbi időpontban – az olyan programokon keresztül mint az FFG hatásfejlesztés (közösség központú). Ezek a programok teret adnak a változáshozóknak és fiatal alapítóknak, hogy erőfeszítéseiket társadalmi célok elérése felé fordítsák, felépítsék ötleteiket és, hogy már korán be tudjanak vonni célcsoportokat és érdekelt feleket egyaránt annak érdekében, hogy jó szükség-megoldás (termék-piac) illeszkedést érjenek el. Ezért egy (sokkal) könnyebben elérhető pénzügyi támogatást kapnak a kezdetekkor. Véleményünk szerint ezek a programok erősebb mentorálási összetevőt tartalmaznak, hogy elmélyítsék a résztvevők tanulási tapasztalatát és, hogy javítsák az eredményeket. A legígéretesebb ötletek esetében a prototipikus folyamatokat követően további pénzügyi támogatási lehetőség kínálódnak. Ezek a későbbi lehetőségek lehetnek közfinanszírozásból kevert köz- és magánfinanszírozásba váltás vagy akár csak magánfinanszírozásba váltás (korai fázisú hatásfinanszírozás). Jó példa az 1. Fázis tevékenységekre a Bildünger program, ami egy ágazatokon átnyúló kampány azzal a céllal, hogy az ausztriai oktatási rendszert átalakítsa. Különböző foglalkoztatottsági szinteket tartalmaz, közösség építést és „magvető-finanszírozási” formát a társadalmi vállalkozások részére, csakúgy, mint fiatal alapítóknak. A kampány előnye, hogy a kiválasztott társadalmi vállalkozások/cégalapítók egy korábban jól megalapozott oktatási életben már tevékenyen résztvevő emberek hálózatával ismerkednek meg, ami segítségével hozzá tudnak férni az oktatási rendszerhez, partnereket tudnak találni és támogatások igénylésére tudnak jelentkezni.

2.Szakasz: Társadalmi vállalkozások és azok befektetésekre való fogadókészségének támogatása

A feltérképezésből láthatóvá válik, hogy az előrehaladottabb társadalmi vállalkozások (egyértelmű hatás-modell, egyértelmű termék/szolgáltatás kínálat, bizonyított társadalmi hatás, biztos csapat), csak az üzleti angyalok vagy magántámogatások személyre szabott hatásfinanszírozási formáikra fognak hagyatkozni (nem hatás befektetésre). Az üzleti angyalok mentorként is szolgálhatnak a társadalmi vállalkozások pénzügyi támogatása mellett. Ebben a szakaszban egy üzleti angyal még nem fogja elvárni a visszatérítést, viszont az ületi angyal és társadalmi vállalkozás egyaránt az elvárásokhoz igazodva fog eljárni a hatás és üzleti modell, a stratégia lemásolása/mérése (megállapodásoktól szociális franchise hálózatok kialakításáig) és a céges teljesítmény tekintetében. Ennek a szakasznak az eredményeképpen a mérhető hatás és ületi modell fejlődési útjára lépett hivatásos társadalmi vállalkozások jelenlétét várjuk. Egy második szakaszban lévő érdekes stratégia lehet a társadalmi vállalkozás inkubátorok pénzügyi támogatása, ilyen például az osztrák jó gyakorlat az AWS Jumpstart. A program olyan inkubátorokat támogat amik start-upoknak és/vagy társadalmi kapacitásnövelését segíti. A hozzájárulás egy része kifejezetten az inkubátorok által felkarolt társadalmi vállalkozások részére van fenntartva.

3.Szakasz: Magánbefektetés biztosítása befektetésre kész társadalmi vállalkozások számára

Ebben a szakaszban a társadalmi vállalkozás már készen állhat a hatásbefektetésre az eddig elért társadalmi hatásaikra, jó szervezeti teljesítésre, egyértelmű termék/szolgáltatás kínálat és bizonyított kereslet meglétére, illetve okos lemásolási/mérési modelljére alapozva, ami teret ad idővel a társadalmi vállalkozások bevételének növelésére. E szakaszban a FASE által használt Mezzanine Capitalhoz hasonló pénzügyi támogatást nyújtó eszközöket lehet alkalmazni. Ezek az eszközök olyan modellekkel dolgoznak, amelyek esetén alacsony, de kivitelezhető a befektetések megtérülése, kiemelve emellett a társadalmi vállalkozások hatáscéljait. A befektetés közösségek viszonylag újkeletűek ebben a szektorban. Befektetők egy csoportja megalkotott egy közös eljárási módot és kritéria rendszert annak érdekében, hogy beazonosítsák, értékeljék, kiválasszák és pénzzel támogassák a társadalmi vállalkozásokat. Mindemellett a kollektívák  fölállítottak egy struktúrát, ami egy csatornát hoz létre új, befektetés kész társadalmi vállalkozásokat generálásának segítésére. A befektetési közösség kapcsolódhat többek közt akár egy inkubátor programhoz is.

4.Szakasz: Lehetőségek kínálása a társadalmi vállalkozások hosszú távú fedezéséhez

A Social Impact Bondhoz hasonló eszközök olyan  már megalapozott társadalmi vállalkozások finanszírozására lettek kitalálva, amelyek a harmadik szakasz minden tulajdonságát mutatják és eddigi tapasztalatok alapján nemcsak hatással vannak a társadalomra, de több hatást érnek el mint ami a közösségi támogatás alapján várható lenne. A társadalmi kötvények lényege, hogy bemutassanak új, innovatív és javított megközelítéseket azon célcsoportok számára, akik már kaphatnak támogatást állami jóléti intézményektől. A társadalmi kötvények a magánfinanszírozási formákat aknázzák ki, annak érdekében , hogy új megoldások jelenhessenek meg amik valószínűen közpénzből lesznek támogathatók a jövőben. A társadalmi vállalkozás mentesül a kizárólag a magánbefektetők és közintézmények által felvett pénzügyi rizikótól, amik azt ígérik, hogy a hatásfok elérése esetén fedezik a befektetést. A társadalmi vállalkozásnak viszont nagy ösztönzés lehet a teljesítéshez ha az állam továbbra is fizet a termékeikért/szolgáltatásaikért.

Általánosságban a különböző állomások és pénzügyi támogatási eszközök lehetőséget nyújtanak az érdekelt feleknek, hogy többet tanuljanak a társadalmi hatásról és azokról a folyamatokról, amik egy jobb, hosszútávú társadalmi hatás eléréséhez vezetnek.  Ennek eredményeképpen az ökoszisztéma egyre okosabb lesz, így csinálva utat a társadalmi vállalkozások fejlődésének, terjedésének, mérésének és a társadalmi fejlesztések intézményesedésének.