A közelmúltban új pénzügyi eszközök jelentek meg a vállalkozások finanszírozásának piacán. Ezek a társadalmi hasznosságú befektetések, melyek napjainkban egyre népszerűbbé és elterjedtebbé válnak a befektetők és a vállalkozók körében egyaránt. Az új eszközöket a hagyományos befektetésektől az különbözteti meg, hogy a társadalmi hasznosságú befektetések az üzleti célok megvalósítása mellett társadalmi célokat is szolgálnak, társadalmi problémák megoldására irányulnak. Ennek megfelelően egyesítik magukban a magánszektor, a közszféra és a nonprofit szektor erőforrásait, tapasztalatait és szakértelmét. A társadalmi hasznosságú befektetések és vállalkozások globális trendjeihez képest azonban a Duna-régió országainak többségében jelentős lemaradást tapasztalunk. 

E lemaradás enyhítése érdekében indult 2018-ban a Finance4SocialChange projekt. Az INTERREG Duna Program támogatásával megvalósuló nemzetközi projektben 12 országból 14 partner és 6 tanácsadó szervezet dolgozik együtt a társadalmi hasznosságú befektetések fejlesztéséért és a támogató szakpolitikai környezet kialakításáért; a társadalmi hasznosságú befektetések ökoszisztémájának fejlesztéséért. A nemzetközi program ennek megfelelően, különböző eszközökkel támogatja a társadalmi vállalkozások, a vállalkozásfejlesztő szervezetek, a (társadalmi hasznosságú) befektetők és a kapcsolódó szakpolitikai területek nemzeti és régiós képviselői közötti tapasztalatcserét és kölcsönös tanulást.

A fenti célok megvalósítása érdekében a projekt első szakaszában feltérképezésre és elemzésre kerültek a társadalmi hasznosságú befektetések szempontjából lényeges szakpolitikai, gazdasági és társadalmi környezet sajátosságai a Duna-régió országaiban. Ez az elemzés rávilágított arra, hogy a régióban igen sokféle pénzügyi és szakpolitikai eszköz létezik és szolgálja a „társadalmi vállalkozás” ügyét. Ezek közül a legfontosabbak:

-    Saját források: a társadalmi vállalkozások eleve rendelkeznek önfinanszírozó képességgel, amely elsősorban jelentős mennyiségű önkéntes munka, kisebb részben pedig valódi (személyes) pénzügyi támogatás befektetését jelenti az üzleti tevékenység kezdeti (startup) fázisában.

-    Pályázatok: a régió legtöbb országában a társadalmi vállalkozók és a társadalmi vállalkozási szektor számára elérhetők a hagyományos, vissza nem térítendő, pályázati támogatás-jellegű eszközök. A támogatások forrását általában az Európai unió, a nemzeti kormányok és az önkormányzatok biztosítják, de ezek mellett jelentős a magántámogatások szerepe is.

-    Hitelek: néhány országban a pénzügyi közvetítők ma már igyekeznek kielégíteni a társadalmi vállalkozások hitelek iránti igényeit is. E pénzügyi szervezetek között ugyanúgy előfordulnak a hagyományos bankok, mint a társadalmilag elkötelezett pénzintézetek és a kifejezetten ilyen céllal alapított specializált pénzügyi intézmények.

• Számos hagyományos bank hozott létre külön üzletágat vagy speciális intézményeket, melyek kifejezetten a non-profit szervezetek pénzügyi szükségleteinek kielégítésére törekednek, időnként uniós forrásokat is felhasználva (pl. ERSTE Stiftung EIF garancia alap.
• A társadalmilag elkötelezett bankok, mint a szövetkezeti bankok és az etikus bankok, kifejezetten olyan helyi kezdeményezések finanszírozására törekednek, amik társadalmi vállalkozásokhoz köthetők.
• Azokban az országokban, amelyekben a társadalmi vállalkozási szektor fejlettebb (pl. Németország és Ausztria), elsősorban a hagyományos pénzügyi közvetítők alkalmasak arra, hogy a társadalmi vállalkozások hitelek iránti igényeit kielégítsék. Ezekben az országokban a kereskedelmi bankok általában törekednek a társadalmi vállalkozások támogatására, lévén a szektor - a szervezetek kisebb mérete miatt- kisebb kockázatot hordoz magában, ráadásul ellenállóbbnak is mutatkozik a gazdasági helyzet és környezet változásaival szemben, mint a hagyományos KKV-k.

-    Innovatív finanszírozási eszközök:  A társadalmi vállalkozások finanszírozásának innovatív eszközei egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a Duna-régió országaiban, ahol pénzügyi hátterüket elsősorban uniós alapok biztosítják. Ezen eszközök közé tartoznak többek között:

• a társadalmi hasznosságú befektetések
• a társadalmi hasznosságú kötvények
• a társadalmi kockázati tőke-alapok
• a közösségi finanszírozás és az egyéb részvételi finanszírozási eszközök

A projekt második szakaszában a társadalmi vállalkozásokat célzó kormányzati eszközök összehasonlító elemzése került a közös munka fókuszába. A szakpolitikák szisztematikus vizsgálatának eredményeképp kiválogatásra kerültek azok a jó gyakorlatok, melyek a szakpolitikai fejlesztés mintái lehetnek és támogathatják a Duna-régió politikai döntéshozóit a társadalmi vállalkozások finanszírozását érintő szabályozások és eszközök fejlesztésében. Ez a „szakpolitikai példatár” fontos információkat nyújt a társadalmilag hasznos szervezetek finanszírozásának piacait célzó intézkedésekről a Duna-régió országaiban. A „példatárban” szereplő szakpolitikai eszközök széles spektrumát alkotják azon intézkedéseknek, melyek jelenleg a társadalmi hasznosságú befektetések piacainak működését támogatják a régióban. Ezek közül kiválasztásra került a 15 legígéretesebb gyakorlat, melyeket a partnerek 11 sztenderdizált szempont (pl. értékajánlat a befektetések kedvezményezettjei számára, a befektetésekhez szükséges kulcsszereplők, a befektetések lehetséges hatásai a kedvezményezettek számára, a költségszerkezet, a szükséges kulcs erőforrások stb.) alapján, értékelő találkozók keretében részletesen is elemeztek. Az elemzések kiemelten fontos szempontja volt az „átadhatóság”, hiszen a példatár célja elsősorban a legjobb eszközök más országokban, más feltételek között történő adaptálásának a támogatása. 

Az elemzés alapján 4 esettanulmány mutatja be továbbá a társadalmi hasznosságú befektetések ösztönzésének legfejlettebb, legkorszerűbb eszközeit az alábbiak szerint: 

-    Társadalmi hasznosságú kötvények (kormányzati-privát eszközök), Németország/Bajorország
-    Mezzanine jellegű tőkebefektetési modell (privát kezdeményezés – FASE), Németország/Ausztria;
-    „FFG Impact Innovation” pályázati támogatási program (kormányzati alapítványi kezdeményezés – FFG), Ausztria
-    Ifjúsági Bank (társadalmi vállalkozás, a Youth Bank International nemzetközi jótékonysági alap és helyi partnerek közös kezdeményezése), Bosznia-Hercegovina. 

Végül a fenti szakpolitikai elemzési és értékelési tevékenység eredményeként a Duna-régiós társadalmi vállalkozások és a társadalmi hasznosságú befektetések hatékony ösztönzésének és támogatásának a következő, négy lépésből álló lehetséges folyamata került azonosításra: 

1.    lépés: Fiatal innovátorok és vállalkozók ösztönzése

A folyamat első lépése a fiatal innovátorok és vállalkozók ösztönzése arra, hogy felfedezzék a társadalmi vállalkozásokat és a bennük rejlő lehetőségeket. Ezt szolgálhatják olyan programok, mint a társadalmi vállalkozás hátterű Ifjúsági Bank, vagy – későbbi szakaszban - a kormányzati hátterű FFG Impact Innovation támogatási program. Az ilyen kezdeményezések lehetővé teszik a fiatal innovátorok és vállalkozók számára, hogy erőforrásaikat társadalmi célok szolgálatába állítsák, és ötleteiket már korai fázisban oly módon strukturálják, illetve olyan stakeholdereket és célcsoportokat vonjanak be azok megvalósításába, hogy azokra alapozva társadalmi céljaikat el tudják érni, és ezzel párhuzamosan megfelelő megoldásokat kínáljanak a piaci igényekre. 
Mindehhez a fenti programok könnyen hozzáférhető kezdő támogatást nyújthatnak, ám hatásuk további fokozásához fontos lenne, hogy hatékony mentorálási elemekkel gazdagítsuk őket. Ezek ugyanis segíthetnének abban, hogy a kedvezményezettek elmélyítsék a programok megvalósítása során megszerzett ismereteket, tapasztalatokat. 
A fenti, „prototípus-alkotási” programok eredményeként megszülető legígéretesebb ötletek számára követő támogatási lehetőségek felkínálása szintén kívánatos lenne. E követő támogatásoknak segíteniük kell az átmenetet a tisztán állami finanszírozásból a vegyes (magán-állami) vagy tisztán magán jellegű támogatások (társadalmi hasznosságú startup támogatások) felé. 
Az itt bemutatott folyamat egy jó példája a „Bildünger” program, mely egy szektorközi kezdeményezés az osztrák oktatási rendszer átalakításának céljával. Ez különböző bevonódási lehetőségeket, közösségépítést és seed-jellegű finanszírozást (magvető támogatást) nyújt társadalmi vállalkozások és fiatal vállalkozók projektjei számára. A program előnye, hogy a kiválasztott társadalmi vállalkozások és vállalkozók hozzáférést kapnak egy már létező oktatói hálózathoz, amely segíti őket az oktatási rendszer elérésében, a partnerkeresésben és a támogatások igénylésében.

2.    lépés: A társadalmi vállalkozások fejlesztésének támogatása a befektetésérettség érdekében 

A bemutatott elemzési folyamatok alapján megétettük, hogy a letisztult hatáslánc-modellel, releváns termék/szolgáltatás kínálattal, igazolt társadalmi hatással és stabil csapattal rendelkező, fejlettebb  társadalmi vállalkozásoknak magánalapítványok, üzleti angyalok által nyújtott társadalmi hasznosságú támogatásokra (és nem befektetésre) van szükségük. Az üzleti angyalok különleges jelentősége abban áll, hogy a társadalmi vállalkozások pénzügyi támogatóiként egyben fontos mentori feladatokat is elláthatnak. Fontos, hogy ezen a szinten az üzleti angyalok hozamot még nem várnak el pénzügyi támogatásuk ellenében. A társadalmi vállalkozásokkal való együttműködésük alapja azonban az a kölcsönös elvárás, hogy a társadalmi vállalkozás hosszú távon képessé váljon társadalmi hatásainak növelésére, üzleti modelljének a replikálhatóság és a skálázhatóság irányába mutató stratégiává fejlesztésére, a partnerségektől a franchise felé történő elmozdulásra, és üzleti-szervezeti teljesítményének jelentős növelésére. E lépés eredményeként professzionális társadalmi vállalkozásokat szeretnénk látni, amelyek a skálázható társadalmi hatások és üzleti modellek felé tartó úton haladnak. A második szakaszban ígéretes stratégia lehet a társadalmi vállalkozás inkubátorok pénzügyi támogatása, amire jó példa az osztrák AWS Jumpstart gyakorlata. E program olyan inkubátorokat támogat, melyek startupok és társadalmi vállalkozások kapacitásfejlesztéséért dolgoznak. A program pénzügyi támogatásainak egy része közvetlenül az inkubátorok által fejlesztett társadalmi vállalkozásokat célozza meg. 

3.    lépés: Magánbefektetések társadalmi vállalkozások számára 

Ebben a szakaszban a befektetésre érett, azaz igazolt társadalmi hatással, kiváló szervezeti teljesítménnyel, igazolt piaci igények alapján kidolgozott, letisztult termék- és szolgáltatáskínálattal, és a bevételek folyamatos, hosszú távú növelésére lehetőséget nyújtó, skálázási és replikációs modellel rendelkező társadalmi vállalkozások társadalmi hasznosságú befektetésekhez juthatnak. Esetükben olyan  finanszírozási eszközök alkalmazhatók, mint például a FASE által kidolgozott és használt mezzanin-jellegű tőkebefektetési program. Ezek a modellek alacsony, de realisztikus hozamelvárásokkal számolnak, miközben hangsúlyozottan veszik figyelembe a társadalmi vállalkozások társadalmilag hasznos céljait is. A társadalmi hasznosságú befektetési szektor legújabb szereplői a befektetési szövetkezetek, melyeket befektetők olyan csoportjai hoznak létre, melyek közös szempontokat és folyamatokat dolgoznak ki a társadalmi vállalkozások azonosítására, értékelésére, kiválasztására és befektetés-jellegű támogatására, illetve befektetésre érett társadalmi vállalkozások fejlesztésére. Mindezek alapján a befektetési szövetkezetek hatékonyan kapcsolódhatnak inkubátorokhoz is. 

4.    lépés: Társadalmi vállalkozások hosszú távú finanszírozási lehetőségeinek megteremtése 

Az olyan eszközök, mint a társadalmi hasznosságú kötvények ideálisak lehetnek olyan fejlett társadalmi vállalkozások számára, amelyek a 3. lépésben bemutatott szervezetek összes karakterjegyével rendelkeznek, s ráadásul bizonyítottan  nagyobb társadalmi hatást érnek el saját területükön, mint az állami és kormányzati programok. A társadalmi hasznosságú kötvények lényege, hogy új, innovatív és továbbfejlesztett eszközök segítségével válaszoljanak olyan speciális célcsoportok igényeire, melyek egyébként a jóléti állami intézmények részéről támogatásokban részesül(het)nek. A társadalmi hasznosságú kötvények kiaknázzák a magánfinanszírozásban rejlő lehetőségeket, így olyan innovatív, új megoldások kerülhetnek bevezetésre, melyek a későbbiekben közpénzből is finanszírozhatók lehetnek. Ezen eszközök használatával a társadalmi vállalkozás mentesül a pénzügyi kockázatoktól, azokat a magánbefektetők és a közintézmények vállalják át, amelyek garantálják a befektetések megtérítését, amennyiben a társadalmi célok teljesülnek. Ez erős teljesítmény-ösztönző lehet a társadalmi vállalkozások számára, hiszen siker esetén az állam a jövőben fizethet a termékeikért és szolgáltatásaikért. 

Általánosságában a fenti lépések és finanszírozási eszközök lehetővé teszik az érintettek számára, hogy minél többet megtudjanak a társadalmi hatásról és azokról a folyamatokról, amelyek a társadalmi hatás növeléséhez és fenntarthatóságához vezetnek. Végeredményként a teljes ökoszisztéma egyre felkészültebbé válik, és lehetőséget tud biztosítani a társadalmi vállalkozások folyamatos fejlődéséhez és a társadalmi innovációk terjesztéséhez, skálázásához és intézményesítéséhez. A Finance4SocialChange program célja, hogy ezt a folyamatot támogassa a Duna-régió országaiban.